A héten megrendezett tengeralattjáró verseny végeredményét csak a célfotó döntötte el.
Ime:
A barátok Isten bocsánatkérései a családtagok miatt. A nővérem néha annyira hülye, hogy lexikonból kell külön kifejezést találnom rá. Persze hallgatom, mert hallgatni kell, meg nem kapok többet töltött-tojást, ha nem.
Elgondolkoztam egy spirituális boszorkányégetésen, de szóltak, hogy társadalmunk nem igazán támogatja azt, tehát marad egy sima megkövezés a falu határában valamikor nagyon korán holnap. Addig majd víz nélkül szedem a Rivortilt.
Napi jó tanács férfitársainknak: „Soha, ismétlem, soha ne adj lányismerősnek olyan sim kártyát, amiről ingyen hívhat téged” Egy fullra töltött N97 ezerakárhány mAh -ás akksit simán lemerített a fülemen.
Címkék: család magánvalóság
Szólj hozzá!
Mert akkor TV –t kell nézni, az pedig rossz. Van 85 csatorna és a legizgalmasabb adás egy konyhai reszelő reklám, amiben viszont a Fülbevalós Vénfaszi annyira idegesítő, hogy legszívesebben egy vasrúddal fejbe, de annyira, hogy csak a fogorvosi leletek alapján lehetne, ha bárki is akarná. De nem fogják.
Chanel up. Sikerül visszaájulnom valami meztelencsigás dokumentumfilmre, ami az álmokat előremutatóan nem biztos, hogy jó irányba befolyásolja, de kevésbé okoz agybevérzést.
Nem merek véglegesen felébredni, mert félek, a tegnapi nap csak egy álom és ma reggelre elmúlik. És nincs tovább. Mert a jó dolgok úgy hírtelen szoktak véget érni és soha nem én tehetek róla. Vagy csak ritkán, de akkor se.
Majd meglátjuk az első telefonbeszélgetést. Addig is mozicsatorna, ahol a reklámblokk lengyelül van. Ugyanaz a szar, de legalább nem értem.
ezt mondtátok + én